Zenei ismeretek

 

Elöljáróban egy alapfogalmat szükséges tisztázni.

 

Mit értünk zenei hangon?

Nem mást, mint állandó, szabályos frekvenciájú hangot.

Ezzel ellentétes a zaj, vagy más szóval a zörej fogalma, ami szabálytalan frekvenciájú hangok keveréke.

 

Következik egy másik alapvető kérdés.

 

Mi a zene?  

 

Minden zene ritmus, dallam, hangszín és dinamika keveréke; ötvözete. A zene ezen elemei különválasztva nem léteznek, de a zenetudomány és most mi is, külön-külön foglalkozunk velük. (Kivétel erősíti a szabályt: Az emberiség történetének hajnalán felhangzó dob-zene úgy is nevezhető: ritmus-zene.)

 

Darwin, Charles (1809-1882) szerint a zene az állati hangok utánzásából fejlődött ki.

 

Rousseau, Jean-Jacques (1712-1778) szerint, a zene és az éneklés az emberi beszédből jött létre.

 

A folkloristák azt vallják, hogy a zene a munkából, a hangszerek pedig a munkaeszközökből fejlődtek ki.

 

A zene elemei

 

A ritmus

 

A ritmus görög eredetű szó. A rhein – folyni igéből származik. A ritmus szabályos lüktetés köré szerveződik, amit a zenészek gyakran lábukkal is ledobognak. Nemcsak a zenében van ritmus, hanem számos jelenségben. Ritmusa van a beszédnek, de főképpen a versnek; ritmusa van a szívverésnek, a légzésnek, a katonák menetelésének, számos természeti jelenségnek.

 

Észrevétel: 

A zenei példák – ritka kivételtől eltekintve – nem a teljes művet tartalmazzák, csupán rövid részlet hallgatható, figyelemmel korunkra: „kevés az időnk.”

 

Mottó: Figyelj a ritmusra! Élvezd a ritmust!

 

P é l d á k  

 

1/ A techno-szám címe: Yeke-yeke. Mixel DJ Budai, a szerző Mori Kanti.  

 

2/ A discó-szám az 1970-es években népszerű Boney M együttes egyik száma.

 

3/ A harmincas évek szving-őrületéből egy rövid részlet hallgatható. A szó jelentése: lendület. Rendkívül népszerű tánc volt, főleg Amerikában, az 1930-as években.

 

4/ A Riói Karnevál samba-ritmusai bizonyítják, hogy a ritmus a zene domináns eleme, a dallam szinte beszédszerű.

 

Már most megállapíthatjuk, hogy a ritmus, a zene tánccal kapcsolatos jellegét hangsúlyozza.

 

5/ Bizonyára sokak által ismert Jean Michel Jare: Mágneses Mezők c. kompozíciója, ahol a ritmust dobgép szolgáltatja. Kizárólag elektronikus úton előállított zenéről van szó.

 

6/ A ritmus egy sajátos fajtája lüktet a ragtime zenében. A szó jelentése: szaggatott ritmus. A múlt század végén indult néger népzenéből, és Scott Joplin munkásságában érte el tetőpontját.

 

7/ Biztos vagyok benne, hogy a Radetzky-indulót, idősebb Johann Strauss szerzeményét is mindenki jól ismeri, melynek részletét a Tiroli Vadászok fúvószenekarának előadásában hallgathatjuk.

 

8/ A „komoly zene” fele közeledünk, amikor egy francia zeneszerző, Ravel: Boleró című művéből hallgatunk meg három részletet, mely egy ó-katalán dallamra és a dobon megjelenő – állandóan ismétlődő – ritmus-képletre épül. A mű erejét és szépségét az egyre gazdagodó hangszerelés jelenti.



 

9/ Most pedig egy Beethoven-szonátából (szonáta) hallgatunk meg egy rövid részletet. Beethoven állítólag a vágtató ló dobogásából merítette a ritmust, persze ez tudományosan nem bizonyított. Két zongoraművész előadásában is meghallgatjuk.


 

10/ Magyaros ritmusú muzsikát hallgathatunk, Brahms VI. magyar tánc c. szerzeményében, bár a szerző német.

 

11/ Bizonyára sokan ismerik Haydn Üstdob szimfóniájának menüettjét, ebből hallgatható egy részletet. Az az érzésünk táncolni lehetne rá. Az ütemjelzés: 3/4, mely ütemfajtát a görögök a legtökéletesebbnek tartották. Hallgasd meg a dallam 3. példáját is!

 

12/ Beethoven VIII. szimfónia II. tételéből elhangzó részlet jellemzője az egyenletesen lüktető ritmus.

 

13/ Nem minden zene ritmusa egyenletes, lüktető.

Bach: Goldberg-variációk c. szerzeményének egy részletét hallgatjuk. Glenn Gould zongorázik.

 

14/ Két „gamelán-zeneszámot” hallgathatunk meg itt, a Bali-szigetek ritmus-zenéjéből. Az Indonéz szigetvilág egyike az Indiai óceánban. Kizárólag ütőhangszereket hallunk. Lásd még INTERNET-en!

 

 

A dallam

 

Mi a dallam?

 

A Zenei Lexikon ennél a szónál a melódia címszóra utal, ahol a következőket olvashatjuk: görög eredetű szó, a melosz és ódé-ból, „ódé” a. m. ének: eredetileg énekdarabot, énekművet jelentett; az európai zenekultúrában a.m. dallam. A dallam a zeneérzék legfőbb terméke és vezetője; dallam és ritmus a zenei stílus két központi eleme.

 

A Magyar Értelmező Kéziszótárban a dallam: „Változó magasságú zenei hangoknak egységgé formált ritmikus egymásutánja.” – Természetesen még számos meghatározás létezik.

 

Számomra a következő kettő a legegyszerűbb és a legszebb:

 

Mozart:  „A dallam a muzsika lényege.”

Hegel: „A dallam a lélek szabad hangjai a zene mezején.”

 

 

Mottó: Figyelj a dallamra!

 

P é l d á k

 

1/ Csendes éj. A karácsonyi ünnep egyik legszebb dallamát mindenki ismeri. Szerzőjéről csak egy bizonyosat tudunk, német volt.

Az érdekesség kedvéért Elvis Presly előadásában is hallgassuk meg.

 

2/ Egy francia sanzon következik, énekel Mirelle Mathieu.

 

3/ Sokak számára talán már nem ismert a következő keringő, mely a régi bálok elmaradhatatlan, megnyitó zenéje volt. Lehár Ferenc: Arany-Ezüst keringő.  

 

4/ Közismert az El Condor Pasa című Dél-Amerikai népdal. Először eredeti előadásban, majd Hardy Fritz zenekara tolmácsolásában hallgathatjuk.



 

5/ Amint azt eddig is megfigyelhettük, a legtöbb dallam hullám-mozgású, ezt bizonyítja a következő magyar népdal: Csinálosi erdőn…


 

Ebben az egyszerű népdalban azt is megfigyelhetjük, hogy a dallam emelkedését legtöbbször követi a dallam ereszkedése. Más értelmezésben: egy felfele haladó energiát, előbb-utóbb fel kell, hogy váltson egy lefele haladó energia, végül az energiák egyensúlyba kerülnek. Figyeljünk erre is!

Az egyensúly minden művészetben igen fontos követelmény.

 

6/ Egyszerű és szép példa az egyensúly követelményére Mozart C-dúr zongoraversenyének I. tételében elhangzó első téma. A dallam végtelenül egyszerű.


 

7/ Még egy példa az egyensúly követelményére: Schumann Álmodozás című szerzeményének következő részlete.


 

Megállapíthatjuk: Ahány dallam, annyiféle. Végtelenül sok a dallamok száma. Bármeddig tanulmányozzuk azok belső szerkezetét, s próbáljuk megfejteni azok titkait, nem juthatunk más és jobb következtetésre, mint arra, hogy a dallam az emberi lélek érzelmi hullámainak a kisugárzása. Az igazi dallam érzelemből támad, s érzelmeket kelt a hallgatóban is; töltse el örömmel benső énünket, vigasztalja bánatos szívünket, késztessen akár gondolkodásra, mindenképpen lelkünket nemesíti, gazdagítja. Egy-egy szép dallam, mely elnyeri tetszésünket, szívesen hallgatjuk meg újra és újra, legyen az komoly, vagy könnyű zene, szükség van mindkettőre.

 

 

8/ Beethoven D-dúr hegedűversenyének I. tételében az első téma dallamában az energiák egymásnak feszülését érzékelhetjük. A téma előtt elhangzó és ismétlődő dallamok lefele haladó energia-íveit felváltja a téma dallamának felfele haladó energiája, s létrejön az egyensúly.


 

9/ Érdekes dallamvilága van a gregorián-énekeknek, melyeket a VIII.-IX. században énekeltek templomokban, kolostorokban, kíséret nélkül és latinul.

Ezek a dallamok hajlításokban gazdag, egyszólamú dallamok voltak és kötetlen stílusban szólaltak meg. Magyar gregorián dallamot hallgatunk, címe: Rex Stephan – István király.


 

10/ Példáink sorát a No 23 számú korál  követi, Bach: Máté-passió  című művéből.

Ez a dallam végtelenül egyszerű, és egy szóval jellemezhető: fenséges. Olvassuk el a korál szövegét is.

 

„Ha egyszer el kell távoznom, / Ne hagyj el engem!

Ha majd meg kell halnom, / Lépj hozzám!

Amikor a szívemet / A halál rémületre szorítja,

Ragadj ki a félelmekbő l/ Félelmed és szenvedésed erejével.”

 

Bach mélyen hivő lélekkel komponálta egyházi műveit. Koráljait minden tekintetben a végtelen egyszerűség, a feltétlen istenhit, és a keresztényi alázat jellemzi. Az istentiszteleteken elhangzó korálokat a gyülekezet tagjai jól ismerték, és a templomi kórussal együtt, teljes szívből énekeltek.


 

 

Fontos tudni, hogy dallam önmagában nem létezhet, kell, hogy ritmusa legyen, míg a ritmus létezhet dallam nélkül is. Sokak véleménye szerint a zene magából a ritmusból fejlődött ki, mint a zene legősibb tényezőjéből. „Kezdetben vala a ritmus.” - írta Richard Wagner.   A primitív népek ütőkellékei, dobjai elsősorban ritmust adtak, mely ritmuszenének is nevezhető. Tehát a ritmus az ősibb, a naturalisztikusabb elem, mely a természet felől érkezőnek mondható, míg a dallam az emberibb, mert az emberi érzelem, az emberi szellem irányából érkező, s éppen ezért a legfontosabb eleme a zenének. Sokan vallják, hogy dallam nélkül zene sem létezik.

 

 

Néhány példa következik Beethoven szimfóniáiból.

 

11/ I. szimfónia III. tétel. Ez a Trió dallama, végtelenül egyszerű. A korabeli kritika erről a dallamról azt írta: „leírhatatlanul édes hangzású”.


 

12/ IV. szimfónia II. tétel. Bensőséges, poétikus dallam, szokatlanul hosszú a dallamív. A tétel az ún. lüktető-motívummal kezdődik, mely ismétlésre kerül a dallam végén.


 

13/ IV. szimfónia IV. tétel. Az expozíció első és második témáját is hallhatjuk. Utóbbi az oboán kezdődik. Közben egy kicsit figyeljünk a ritmusra is. Az első téma ún. „perpetuum-mobile” téma.


 

14/ A VI. Pasztorale szimfónia V. tétel. első témáját, s annak kétszeri, variációs formában történő feldolgozását hallgathatjuk meg. Megfigyelhetjük Beethoven fejlesztési módszerét, ahogyan a kezdő dallamot a második variációban kiteljesíti, a himusz rangjára emeli.


 

15/ Beethoven Opus 90 zongoraszonáta II. tétele. Gyönyörű dallamot hallgathatunk, mely azonnal megragadja figyelmünket; bensőséges, poétikus, a romantika irányába mutató.


 

Ismételten meg kell állapítani, hogy végtelenül sok a dallamok száma, az időnk véges, ezért továbblépünk, s a dinamika és a hangszín birodalmába fogunk kirándulni, helyesebben bele- belehallgatunk egy-egy zenemű részletébe.

 

 

 

Tárgymutató

 

 

korál, /eredetileg görög szó/, ném – protestáns egyházi népének,  <vissza 

 

passió, lat – kínszenvedés, vall – az evangéliumoknak a Krisztus kereszthalálával kapcsolatos  eseményeket elbeszélő része, zene – oratórium Krisztus kínszenvedéséről, a 4. század óta állandó zenei műfaj,  <vissza  

 

szonáta, olszó szerint: hangszeren játszott darab; zenei műfaj; „többnyire” három tételből áll; háromszáz évi fejlődés után a klasszikus zenében éri el csúcspontját (teljesen mást jelent a szonátaforma szó, mely  a zene szerkezetére /struktúrájára/ vonatkozik < vissza