A Zenei ismeretek I. részének zenei anyaga a letöltés gombra kattintva menthető a számítógépre. A „Zenei_ismeretek_1.zip” fájl tartalmának kicsomagolása után, az egyes zenei példák bármilyen zenelejátszó program segítségével meghallgathatóak.

Zenei ismeretek

Elöljáróban egy alapfogalmat szükséges tisztázni.

Mit értünk zenei hangon?

Nem mást, mint állandó, szabályos frekvenciájú hangot.

Ezzel ellentétes a zaj, vagy más szóval a zörej fogalma, ami szabálytalan frekvenciájú hangok keveréke.

Következik egy másik alapvető kérdés.

Mi a zene?

Minden zene ritmus, dallam, hangszín és dinamika keveréke; ötvözete. A zene ezen elemei különválasztva nem léteznek, de a zenetudomány és most mi is, külön-külön foglalkozunk velük. (Kivétel erősíti a szabályt: Az emberiség történetének hajnalán felhangzó dob-zene úgy is nevezhető: ritmus-zene.)

Darwin, Charles (1809-1882) szerint a zene az állati hangok utánzásából fejlődött ki.

Rousseau, Jean-Jacques (1712-1778) szerint, a zene és az éneklés az emberi beszédből jött létre.

A folkloristák azt vallják, hogy a zene a munkából, a hangszerek pedig a munkaeszközökből fejlődtek ki.

A zene elemei

A ritmus

A ritmus görög eredetű szó. A rhein – folyni igéből származik. A ritmus szabályos lüktetés köré szerveződik, amit a zenészek gyakran lábukkal is ledobognak. Nemcsak a zenében van ritmus, hanem számos jelenségben. Ritmusa van a beszédnek, de főképpen a versnek; ritmusa van a szívverésnek, a légzésnek, a katonák menetelésének, számos természeti jelenségnek.

Észrevétel:

A zenei példák – ritka kivételtől eltekintve – nem a teljes művet tartalmazzák, csupán rövid részlet hallgatható, figyelemmel korunkra: „kevés az időnk.”

Mottó: Figyelj a ritmusra! Élvezd a ritmust!

P é l d á k

1/ A techno-szám címe: Yeke-yeke. Mixel DJ Budai, a szerző Mori Kanti.

2/ A discó-szám az 1970-es években népszerű Boney M együttes egyik száma.

3/ A harmincas évek szving-őrületéből egy rövid részlet hallgatható. A szó jelentése: lendület. Rendkívül népszerű tánc volt, főleg Amerikában, az 1930-as években.

4/ A Riói Karnevál samba-ritmusai bizonyítják, hogy a ritmus a zene domináns eleme, a dallam szinte beszédszerű.

Már most megállapíthatjuk, hogy a ritmus, a zene tánccal kapcsolatos jellegét hangsúlyozza.

5/ Bizonyára sokak által ismert Jean Michel Jare: Mágneses Mezők c. kompozíciója, ahol a ritmust dobgép szolgáltatja. Kizárólag elektronikus úton előállított zenéről van szó.

6/ A ritmus egy sajátos fajtája lüktet a ragtime zenében. A szó jelentése: szaggatott ritmus. A múlt század végén indult néger népzenéből, és Scott Joplin munkásságában érte el tetőpontját.

7/ Biztos vagyok benne, hogy a Radetzky-indulót, idősebb Johann Strauss szerzeményét is mindenki jól ismeri, melynek részletét a Tiroli Vadászok fúvószenekarának előadásában hallgathatjuk.

8/ A „komoly zene” fele közeledünk, amikor egy francia zeneszerző, Ravel: Boleró című művéből hallgatunk meg három részletet, mely egy ó-katalán dallamra és a dobon megjelenő – állandóan ismétlődő – ritmus-képletre épül. A mű erejét és szépségét az egyre gazdagodó hangszerelés jelenti.

9/ Most pedig egy Beethoven-szonátából (szonáta) hallgatunk meg egy rövid részletet. Beethoven állítólag a vágtató ló dobogásából merítette a ritmust, persze ez tudományosan nem bizonyított. Két zongoraművész előadásában is meghallgatjuk.

10/ Magyaros ritmusú muzsikát hallgathatunk, Brahms VI. magyar tánc c. szerzeményében, bár a szerző német.

11/ Bizonyára sokan ismerik Haydn Üstdob szimfóniájának menüettjét, ebből hallgatható egy részletet. Az az érzésünk táncolni lehetne rá. Az ütemjelzés: 3/4, mely ütemfajtát a görögök a legtökéletesebbnek tartották. Hallgasd meg a dallam 3. példáját is!

12/ Beethoven VIII. szimfónia II. tételéből elhangzó részlet jellemzője az egyenletesen lüktető ritmus.

13/ Nem minden zene ritmusa egyenletes, lüktető.

Bach: Goldberg-variációk c. szerzeményének egy részletét hallgatjuk. Glenn Gould zongorázik.

14/ Két „gamelán-zeneszámot” hallgathatunk meg itt, a Bali-szigetek ritmus-zenéjéből. Az Indonéz szigetvilág egyike az Indiai óceánban. Kizárólag ütőhangszereket hallunk. Lásd még INTERNET-en!

A dallam

Mi a dallam?

A Zenei Lexikon ennél a szónál a melódia címszóra utal, ahol a következőket olvashatjuk: görög eredetű szó, a melosz és ódé-ból, „ódé” a. m. ének: eredetileg énekdarabot, énekművet jelentett; az európai zenekultúrában a.m. dallam. A dallam a zeneérzék legfőbb terméke és vezetője; dallam és ritmus a zenei stílus két központi eleme.

A Magyar Értelmező Kéziszótárban a dallam: „Változó magasságú zenei hangoknak egységgé formált ritmikus egymásutánja.” – Természetesen még számos meghatározás létezik.

Számomra a következő kettő a legegyszerűbb és a legszebb:

Mozart: „A dallam a muzsika lényege.”

Hegel: „A dallam a lélek szabad hangjai a zene mezején.”

Mottó: Figyelj a dallamra!

P é l d á k

1/ Csendes éj. A karácsonyi ünnep egyik legszebb dallamát mindenki ismeri. Szerzőjéről csak egy bizonyosat tudunk, német volt.

Az érdekesség kedvéért Elvis Presly előadásában is hallgassuk meg.

2/ Egy francia sanzon következik, énekel Mirelle Mathieu.

3/ Sokak számára talán már nem ismert a következő keringő, mely a régi bálok elmaradhatatlan, megnyitó zenéje volt. Lehár Ferenc: Arany-Ezüst keringő.

4/ Közismert az El Condor Pasa című Dél-Amerikai népdal. Először eredeti előadásban, majd Hardy Fritz zenekara tolmácsolásában hallgathatjuk.

5/ Amint azt eddig is megfigyelhettük, a legtöbb dallam hullám-mozgású, ezt bizonyítja a következő magyar népdal: Csinálosi erdőn…

Ebben az egyszerű népdalban azt is megfigyelhetjük, hogy a dallam emelkedését legtöbbször követi a dallam ereszkedése. Más értelmezésben: egy felfele haladó energiát, előbb-utóbb fel kell, hogy váltson egy lefele haladó energia, végül az energiák egyensúlyba kerülnek. Figyeljünk erre is!

Az egyensúly minden művészetben igen fontos követelmény.

6/ Egyszerű és szép példa az egyensúly követelményére Mozart C-dúr zongoraversenyének I. tételében elhangzó első téma. A dallam végtelenül egyszerű.

7/ Még egy példa az egyensúly követelményére: Schumann Álmodozás című szerzeményének következő részlete.

Megállapíthatjuk: Ahány dallam, annyiféle. Végtelenül sok a dallamok száma. Bármeddig tanulmányozzuk azok belső szerkezetét, s próbáljuk megfejteni azok titkait, nem juthatunk más és jobb következtetésre, mint arra, hogy a dallam az emberi lélek érzelmi hullámainak a kisugárzása. Az igazi dallam érzelemből támad, s érzelmeket kelt a hallgatóban is; töltse el örömmel benső énünket, vigasztalja bánatos szívünket, késztessen akár gondolkodásra, mindenképpen lelkünket nemesíti, gazdagítja. Egy-egy szép dallam, mely elnyeri tetszésünket, szívesen hallgatjuk meg újra és újra, legyen az komoly, vagy könnyű zene, szükség van mindkettőre.

8/ Beethoven D-dúr hegedűversenyének I. tételében az első téma dallamában az energiák egymásnak feszülését érzékelhetjük. A téma előtt elhangzó és ismétlődő dallamok lefele haladó energia-íveit felváltja a téma dallamának felfele haladó energiája, s létrejön az egyensúly.

9/ Érdekes dallamvilága van a gregorián-énekeknek, melyeket a VIII.-IX. században énekeltek templomokban, kolostorokban, kíséret nélkül és latinul.

Ezek a dallamok hajlításokban gazdag, egyszólamú dallamok voltak és kötetlen stílusban szólaltak meg. Magyar gregorián dallamot hallgatunk, címe: Rex Stephan – István király.

10/ Példáink sorát a No 23 számú korál követi, Bach: Máté-passió című művéből.

Ez a dallam végtelenül egyszerű, és egy szóval jellemezhető: fenséges. Olvassuk el a korál szövegét is.

„Ha egyszer el kell távoznom, / Ne hagyj el engem!

Ha majd meg kell halnom, / Lépj hozzám!

Amikor a szívemet / A halál rémületre szorítja,

Ragadj ki a félelmekbő l/ Félelmed és szenvedésed erejével.”

Bach mélyen hivő lélekkel komponálta egyházi műveit. Koráljait minden tekintetben a végtelen egyszerűség, a feltétlen istenhit, és a keresztényi alázat jellemzi. Az istentiszteleteken elhangzó korálokat a gyülekezet tagjai jól ismerték, és a templomi kórussal együtt, teljes szívből énekeltek.

Fontos tudni, hogy dallam önmagában nem létezhet, kell, hogy ritmusa legyen, míg a ritmus létezhet dallam nélkül is. Sokak véleménye szerint a zene magából a ritmusból fejlődött ki, mint a zene legősibb tényezőjéből. „Kezdetben vala a ritmus.” - írta Richard Wagner. A primitív népek ütőkellékei, dobjai elsősorban ritmust adtak, mely ritmuszenének is nevezhető. Tehát a ritmus az ősibb, a naturalisztikusabb elem, mely a természet felől érkezőnek mondható, míg a dallam az emberibb, mert az emberi érzelem, az emberi szellem irányából érkező, s éppen ezért a legfontosabb eleme a zenének. Sokan vallják, hogy dallam nélkül zene sem létezik.

Néhány példa következik Beethoven szimfóniáiból.

11/ I. szimfónia III. tétel. Ez a Trió dallama, végtelenül egyszerű. A korabeli kritika erről a dallamról azt írta: „leírhatatlanul édes hangzású”.

12/ IV. szimfónia II. tétel. Bensőséges, poétikus dallam, szokatlanul hosszú a dallamív. A tétel az ún. lüktető-motívummal kezdődik, mely ismétlésre kerül a dallam végén.

13/ IV. szimfónia IV. tétel. Az expozíció első és második témáját is hallhatjuk. Utóbbi az oboán kezdődik. Közben egy kicsit figyeljünk a ritmusra is. Az első téma ún. „perpetuum-mobile” téma.

14/ A VI. Pasztorale szimfónia V. tétel. első témáját, s annak kétszeri, variációs formában történő feldolgozását hallgathatjuk meg. Megfigyelhetjük Beethoven fejlesztési módszerét, ahogyan a kezdő dallamot a második variációban kiteljesíti, a himusz rangjára emeli.

15/ Beethoven Opus 90 zongoraszonáta II. tétele. Gyönyörű dallamot hallgathatunk, mely azonnal megragadja figyelmünket; bensőséges, poétikus, a romantika irányába mutató.

Ismételten meg kell állapítani, hogy végtelenül sok a dallamok száma, az időnk véges, ezért továbblépünk, s a dinamika és a hangszín birodalmába fogunk kirándulni, helyesebben bele- belehallgatunk egy-egy zenemű részletébe.

Tárgymutató

korál, /eredetileg görög szó/, ném – protestáns egyházi népének, <vissza

passió, lat – kínszenvedés, vall – az evangéliumoknak a Krisztus kereszthalálával kapcsolatos eseményeket elbeszélő része, zene – oratórium Krisztus kínszenvedéséről, a 4. század óta állandó zenei műfaj, <vissza

szonáta, ol – szó szerint: hangszeren játszott darab; zenei műfaj; „többnyire” három tételből áll; háromszáz évi fejlődés után a klasszikus zenében éri el csúcspontját (teljesen mást jelent a szonátaforma szó, mely a zene szerkezetére /struktúrájára/ vonatkozik < vissza