A zene elemei

E

löljáróban egy alapfogalmat szükséges tisztázni. Mit értünk zenei hangon? Nem mást, mint állandó, szabályos frekvenciájú hangot. Ezzel ellentétes a zaj, vagy más szóval a zörej fogalma, ami szabálytalan frekvenciájú hangok keveréke.

Következik egy másik alapvető kérdés: Mi a zene? – Minden zene ritmus, dallam, hangszín és dinamika keveréke, ötvözete. A zene ezen elemei különválasztva nem léteznek, de a zenetudomány és most mi is, külön-külön foglalkozunk velük. (Kivétel erősíti a szabályt: Az emberiség történetének hajnalán felhangzó dob-zene úgy is nevezhető: ritmus-zene.)

Darwin, Charles (1809-1882) szerint a zene az állati hangok utánzásából fejlődött ki.

Rousseau, Jean-Jacques (1712-1778) szerint, a zene és az éneklés az emberi beszédből jött létre.

A folkloristák azt vallják, hogy a zene a munkából, a hangszerek pedig a munkaeszközökből fejlődtek ki.

a./ A ritmus.

Először a ritmusról lesz szó, különböző példákat hallgatunk meg.

M o t t ó: Figyelj a ritmusra! Élvezd a ritmust!

A ritmus görög eredetű szó. A rhein – folyni igéből származik. A ritmus szabályos lüktetés köré szerveződik, amit a zenészek gyakran lábukkal is ledobognak. Nemcsak a zenében van ritmus, hanem számos jelenségben. Ritmusa van a beszédnek, de főképpen a versnek, ritmusa van a szívverésnek, a légzésnek, a katonák menetelésének, számos természeti jelenségnek.

A p é l d á k következnek.

( A példák hiperhivatkozásra kattintva – azonnal hallgathatók! – Egy-két példa „serceg” – elnézést! – kis műhelyben dolgozom.)

1./ Hallgassunk bele egy techno-szám ritmusvilágába! Mixel DJ Budai, a szerző Mori Kanti, a szám címe: Yeke-yeke

2./ Hallgassunk meg egy részletet az 1970-es években népszerű Boney M együttes egyik disco számából

3./ Következzen egy példa a harmincas évek szving-őrületéből. A szó jelentése: lendület. Rendkívül népszerű tánc volt, főleg Amerikában.

4./ Rövid részlet következik a Riói Karnevál samba-ritmusaiból.

Már most megállapíthatjuk, hogy a ritmus a zene tánccal kapcsolatos jellegét hangsúlyozza.

5./ Meghallgatunk egy kizárólag elektronikus úton előállított zeneművet, annak egy részletét, mégpedig Jean Michel Jahre: Mágneses Mezők című kompozíciójából, ahol a ritmust dobgép szolgáltatja.

6./ A ritmus egy sajátos fajtája lüktet a ragtime zenében. A szó jelentése: szaggatott ritmus. A múlt század végén indult néger népzenéből, és Scott Joplin munkásságában érte el tetőpontját. Zongorán következik egy rövid részlet.

7./ Biztos vagyok benne, hogy a most következő Radetzky-indulót, idősebb Johann Strauss szerzeményét is mindenki jól ismeri, melyet most a Tiroli Vadászok fúvószenekarának előadásában hallgatunk.

8./ A „komolyzene” fele közeledünk, amikor egy francia zeneszerző, Ravel: Boleró című művéből hallgatunk meg részleteket, mely egy ó-katalán dallamra és a dobon megjelenő – és állandóan ismétlődő – ritmus-képletre épül. A mű legnagyobb erejét és szépségét az egyre gazdagodó hangszerelés jelenti.

9./ Most pedig egy Beethoven-szonátából (szonáta) hallgatunk meg egy rövid részletet. Beethoven állítólag a vágtató ló dobogásából merítette a ritmust, persze ez tudományosan nem bizonyított. Daniel Barenboim zongorázik.

10./ Magyaros ritmusú muzsika következik, bár a szerző német. Brahms: I. Magyar tánc.

10/A. Ismét egy Beethoven műből, a VIII. szimfónia II. tételéből hallgatunk meg egy részletet, jellemzője az egyenletesen lüktető ritmus.

11./ Nem minden zene ritmusa egyenletes, lüktető. Nézzünk erre is egy példát. Bach: Goldberg-variációk című szerzeményének egy részletét hallgatjuk. Glenn Gould zongorázik.

12./ Bizonyára sokan ismerik Haydn Üstdob szimfóniájának menüettjét, most ebből hallgatunk meg egy részletet. Az az érzésünk, majdnem hogy táncolni lehetne rá. Az ütemjelzés: 3/4, ezt az ütemfajtát a görögök a legtökéletesebbnek tartották.

Még négy példa Beethoven szimfóniáiból.

13./ Következik egy részlet az I. szimfónia I. tételéből, az első és a második témát hallgatjuk meg. (Utóbbi először a fuvolán, ismétlésekor a vonósokon hangzik el. A két téma között „forte” átvezetés van! Ütemjelzés: 2/2 – Figyeljünk fel az elhangzó forte „hangsúlyokra”.

14./ Ugyancsak az I. szimfónia II. tételéből meghallgatjuk a „klasszikus rangra emelt táncot, a menüettet” (Ütemjelzése: 3/8)

15./ R. Wagner „A tánc apoteózisa” címet adta a VII. szimfóniának, melyből mi most a IV. tétel, a kóda lezáró szakaszát hallgatjuk.

16./ Végezetül a VII. szimfónia III. tétel Scherzójának első részét hallgatjuk meg, tempójelzése: Presto (nagyon gyorsan, sebesen), nem gondolnánk, de az ütemjelzése: 3/4

17./ Biztos vagyok benne, hogy a legtöbben ismerik és többször is szívesen hallgatták a Londoni Royal Filharmonikusok előadásában: Klasszikus zene disco-ritmusban című lemezüket. Itt most két részlet hallgatható!

Sok példát lehetne még idézni, de mindenki ideje véges, ezért a továbbiakban a dallamra vonatkozó minimális ismeretek és példák következnek, legtöbbször csak részletek.

b./ A dallam

Mi a dallam?

A Zenei Lexikon ennél a szónál a melódia címszóra utal, ahol a következőket olvashatjuk: görög eredetű szó, a melosz és ódé-ból, „ódé” a. m. ének: eredetileg énekdarabot, énekművet jelentett; az európai zenekultúrában a.m. dallam. A dallam a zeneérzék legfőbb terméke és vezetője; dallam és ritmus a zenei stílus két központi eleme.

A Magyar Értelmező Kéziszótárban: A dallam: „Változó magasságú zenei hangoknak egységgé formált ritmikus egymásutánja.” – Természetesen még számos meghatározás létezik, pl.. Hegel: „A dallam a lélek szabad hangjai a zene mezején.”

Számomra a legegyszerűbb és a legszebb megfogalmazást Mozart adta: „A dallam a muzsika lényege.”

Az elmélet után következzenek a példák!

M o t t ó: Figyelj a dallamra!

1./ Először a karácsonyi ünnep egyik legszebb dallamát hallgatjuk meg. Szerzőjéről csak egy bizonyosat tudunk, német volt. Csendes éj.

Az érdekesség kedvéért – a könnyű zene koronázatlan királyának – Elvis Presly előadásában is meghallgatjuk.

2./ Következik egy francia sanzon részlete. Mirelle Mathieau énekel. A szám címe: Egyedül a világon.

3./ Sokak számára talán már nem ismert a következő keringő, mely a régi bálok elmaradhatatlan, megnyitó zenéje volt; Ivanici: A Duna hullámain című keringőjéből egy részletet hallgatunk meg.

4./ Közismert az El Condor Pasa című Dél-Amerikai népdal. Először eredeti előadásban hallgatjuk

– majd Hardy Fritz zenekara tolmácsolásában.

5./ Amint azt eddig is megfigyelhettük, a legtöbb dallam hullám-mozgású, ezt bizonyítja a következő magyar népdal. (Csinálosi erdőn…)

Ebben az egyszerű népdalban azt is megfigyelhetjük, hogy a dallam emelkedésé,t mint követi a dallam ereszkedése. Más értelmezésben: egy felfele haladó energiát, előbb-utóbb fel kell, hogy váltson egy lefele haladó energia, végül az energiák egyensúlyba kerülnek. Figyeljünk erre is!

Az egyensúly minden művészetben igen fontos követelmény.

6./ Egyszerű és szép példa az egyensúly követelményére Mozart C-dúr zongoraversenyének I. tételében elhangzó első téma. (A dallam végtelenül egyszerű!)

7./ Még egy példa az egyensúly követelményére: Schumann: Álmodozás című szerzeményének következő részlete.

Megállapíthatjuk: Ahány dallam, annyiféle. Végtelenül sok a dallamok száma. Bármeddig tanulmányozzuk azok belső szerkezetét, s próbáljuk megfejteni azok titkait, nem juthatunk más és jobb következtetésre, mint arra, hogy a dallam az emberi lélek érzelmi hullámainak a kisugárzása. Az igazi dallam érzelemből támad, s érzelmeket kelt a hallgatóban is; töltse el örömmel benső énünket, vigasztalja bánatos szívünket, késztessen akár gondolkodásra, mindenképpen lelkünket nemesíti, gazdagítja. Egy-egy szép dallam, mely elnyeri tetszésünket, szívesen hallgatjuk meg újra és újra, legyen az komoly, vagy könnyű zene, szükség van mindkettőre.

8./ Beethoven D-dúr hegedűversenyének I. tételében az első téma dallamában az – egyensúly mellett – az energiák egymásnak feszülését is érzékelhetjük. A téma előtt elhangzó és ismétlődő dallamok lefele haladó energiáját felváltja a téma dallamának felfele haladó energiája, s létrejön az egyensúly.

9./ Érdekes dallamvilága van a gregorián-énekeknek, melyeket a VIII.-IX. században énekeltek templomokban, kolostorokban, kíséret nélkül és latinul. Ezek a dallamok hajlításokban gazdag, egyszólamú dallamok voltak és kötetlen stílusban szólaltak meg. Magyar gregorián dallamot hallgatunk, címe: Rex Stephan – István király.

10./ Példáink sorát a No 23 számú korál követi, Bach: Máté-passió című művéből.

Ez a dallam végtelenül egyszerű, és egy szóval jellemezhető: fenséges. Kivételesen olvassuk el a korál szövegét is:

„Ha egyszer el kell távoznom,

Ne hagyj el engem!

Ha majd meg kell halnom,

Lépj hozzám!

Amikor a szívemet

A halál rémületre szorítja,

Ragadj ki a félelmekből

Félelmed és szenvedésed erejével.”

Bach mélyen hivő lélekkel komponálta egyházi műveit. Koráljait minden tekintetben a végtelen egyszerűség, a feltétlen istenhit, és a keresztényi alázat jellemzi. Istentiszteleteken is elhangzottak korálok, melyeket a gyülekezet tagjai jól ismertek és a templomi kórussal együtt, teljes hittel és teljes szívből énekeltek.

Fontos tudni, hogy a dallam önmagában nem létezhet, kell, hogy ritmusa legyen, míg a ritmus létezhet dallam nélkül is. Sokak véleménye szerint a zene magából a ritmusból fejlődött ki, mint a zene legősibb tényezőjéből.

„Kezdetben vala a ritmus.” - írta Richard Wagner.

A primitív népek ütőkellékei, dobjai elsősorban ritmust adtak, mely ritmuszenének is nevezhető. Tehát a ritmus az ősibb, a naturalisztikusabb elem, mely a természet felől érkezőnek mondható, míg a dallam az emberibb, mert az emberi érzelem, az emberi szellem irányából érkező, s éppen ezért a legfontosabb eleme a zenének. Sokan vallják, hogy dallam nélkül zene sem létezik.

Néhány példa következik Beethoven szimfóniáiból.

11./ Egy végtelenül egyszerű dallam hallható az I. szimfónia 3. tételben, ez a példa pedig a Trió dallama. A korabeli kritika erről a dallamról azt írta: „leírhatatlanul édes hangzású”.

12./ A következő példa a IX. szimfónia II. tételéből a Scherzo dallama, már amennyire dallamnak lehet nevezni, helyesebb a scherzo-téma megnevezés.

13./ Lényegesen más hangzás jellemzi a II. szimfónia 2. tételében felhangzó első téma dallamát: poétikus, bensőséges.

14./ A IV. szimfóniából hallgatunk meg egy részletet, ezúttal a 4. tétel első és második témáját, közben egy kicsit figyeljünk a ritmusra is. Az első téma ún. „perpetuum-mobile” téma. A két téma között átvezető rész van, a második téma kb. a 30. másodpercnél kezdődik, az oboán.

15./ Most egy szép, bensőséges, poétikus dallam következik a IV. szimfónia 2. tételéből. A dallam nem lekerekített, nem érzünk befejezettséget. Nincs két egyforma üteme. A tétel az ún. lüktető-motívummal kezdődik, mely ismétlésre kerül a dallam végén.

16./ A VI. Pasztorale szimfónia 2. tételének a második témáját hallgatjuk meg. Ez a példa majd szerepel a hangszínnél is.

17./ Egy végtelenül egyszerű dallamot hallgatunk meg, mégpedig a VII. szimfónia 2. tétel gyászindulójának dallamát. A dallam állandóan ismétlődő monoton ritmus felett hangzik. (Ez az adonisi-ritmus, a szimfónia elemzésénél részletesen lesz róla szó!) Kezdetben „egyetlen hangon” indul. Másodszori ismétlésénél ellen-dallam jelenik meg a violákon és gordonkákon. Harmadszori ismétlésekor a teljes zenekaron hangzik és forte hangerővel.

18./ Befejezésül és kivételesen egy zongoraszonáta dallamát hallgatjuk meg, mégpedig a N^o 27 Opus 90 szonáta 2. tételében rendre elhangzó dallamot. (Daniel Barenboim zongorázik)

Ismételten meg kell állapítani, hogy végtelenül sok a dallamok száma, az időnk véges, ezért továbblépünk, s a hangszín birodalmába fogunk kirándulni, helyesebben bele- belehallgatunk egy-egy zenemű részletébe. Az eddigi gyakorlatnál maradok: kevés szöveg és rögtön a példa következik.

Tárgymutató

apóteózis, gör – megdicsőülés, istenülés; istenítés, megdicsőítés, « vissza

korál, /eredetileg görög szó/, ném – protestáns egyházi népének, « vissza

kóda, ol – függelék, befejező rész, « vissza

passió, lat – kínszenvedés, vall – az evangéliumoknak a Krisztus kereszthalálával kapcsolatos eseményeket elbeszélő része, zene – oratórium Krisztus kínszenvedéséről, a 4. század óta állandó zenei műfaj, « vissza

scherzo, ol – a.m. tréfa, gyors, eleven ritmusú, könnyen pergő hangszeres tételek megjelölése, fejlődése során a menüett helyébe lép, és Beethoven szimfónikus művészetében nyeri el egyetemes jellegét; karakterében könnyed, táncszerű; vidám hangulat a jókedv, a humor, a zenei tréfa jellemzi; ritmusa élénk, felfokozott, egy „külön világ”, « vissza

szonáta, ol – szó szerint: hangszeren játszott darab; zenei műfaj; „többnyire” három tételből áll; háromszáz évi fejlődés után a klasszikus zenében éri el csúcspontját (teljesen mást jelent a szonátaforma szó, mely a zene szerkezetére /struktúrájára/ vonatkozik « vissza

trió, ol – eredetileg három hangszerre írt zenemű; a 17. században, az európai kamarazenében reprezentáns műfaj a triószonáta, 1750-1760 táján a mannheimi és bécsi muzsikusok beiktatják a szimfóniába a menüettet, melynek középső része a trió, « vissza